Mindenki az illúziók rabja. Mátrixban élünk. Bár természetesen nem a filmbeli mátrixra gondolok. Nem gondolom, hogy robotok fenntartotta emberültetvény rabja lennék. Ám saját elképzeléseink fogságában vergődünk. Ki ilyen, ki olyan rendszer rabja. Félelmek,. szorongás. Siker hajhászása. Vagy csak a megfelelni vágyás hajt egyeseket. Vannak, akik saját képességeiket, mások feletti uralmukat akarják átélni, és vannak, akik csak birtokolni szeretnének minél többet az életben. Olyat is ismerek, aki úgy érzi, folyton másokért kell tevékenykednie egy életen át. És ezért szinte minden idejét másoknak szenteli, Saját szeretteire, és családjára azonban keveset szán.
Az illúzió hálója egyéni minden ember esetében. A háló szemeit meghatározzák génjeink, neveltetésünk, a kultúra, az ország, (vagy országok) ahol felnőttünk, és saját döntéseink. Ám mégis bizonyos véges számú mintát mutatnak ezek az illúziók szőttek vágyak. Mindenki törekszik valamire, és mivel délibábot kerget, sosem érheti el. Legalább is az elménk szülte módokon nem.
Hisz mire is vágyunk végső soron? Arra hogy így vagy úgy, de boldogok legyünk.
És itt a bökkenő.
Az illúziók szülte vágyak, nem valódi énünk vágyai. Csupán álomvilág, elménk szüleménye. Mi mégis sajátunknak érezzük ezeket. És ha harcolunk értük, akár el is érhetjük őket. lehetünk gazdagok, vagy akár megszerezhetjük emberek figyelmét, elismerését. Vagy sikerre vihetünk egy ügyet. vagy elsők lehetünk a versenyen. Ám sajnos boldogok így nem leszünk.
A boldogsághoz meg kell találni szívünk legmélyén szunnyadó vágyainkat. A valódi, tiszta, másokkal összhangban rezonáló álmainkat, Ezek sosem gátolják mások kiteljesedését, de nem is adják könnyen magukat. Elő kell őket hozni a mélyből.
Ezek megvalósítása azonban alaptermészetünkbe fog ütközni. Nem furcsa ez a paradoxon? A természetünk megváltoztatása nélkül nem lelhetünk rá, de legalább is nem valósíthatjuk meg igazi vágyainkat. Az alaptermészetünkből fakadó vágyakat elérhetjük, ám valódi boldogságot nem hoz majd e beteljesedés.
Az életben küzdelemre születtünk. Nem külső ellenséggel, hanem a bennünk rejlő, belső ellenféllel kell küzdenünk. Ez a rossz hír. A jó hír azonban az, hogy mindenki sikerre született, aki elég kitartó, és nem adja föl.
_________
Az én egyik nagy illúzióm a magány érzése. Sokat küzdök ezzel a különös érzéssel már gyerekkorom óta. Vagy azt érzem, hogy nem értenek meg, vagy, azt, hogy nincs akit igazán érdekelne a sorsom, vagy senki sincs, akinek én lennék a legfontosabb az életében. Olyan ez a magány, mint egy szellem. Mikor társaságom van láthatatlanná válik, ám amint egyedül maradok akár egy rövid időre is, meglep. előkúszik elmémből és elborít, Különös dolgokat suttog a fülembe. Valójában egyáltalán nem tartom magam magányosnak. Sőt. még azzal is tisztában vagyok, hogy ez az érzés hazugság. Csupán illúzió, mely az önzésemből táplálkozik. Az önző vágy most, azonnal akarja érezni, hogy nincs egyedül, hogy szeretik. És valódi fájdalmat okoz nekem, ha ezt a kielégülést nem kapja meg. Ám az egység érzésének kiteljesedéséért meg kell dolgozni, és csak idővel jönnek az érzések. Az életben ez mindennel így van. ezt el kell fogadni. Ám a türelmetlen önzésemnek ez nem nagyon tetszik.
Az ember magát mindenhova magával viszi. Nem menekülhetünk el saját magunk, és megoldandó problémáink elől. Ahogy a szerencsecsillagom, az Eiffel torony is velem tartott Berlinbe (Magyarországon sokszor láttam az utcán Franciaország híres szimbólumát. Afféle kabala lett számomra. Ám azt gondoltam Berlinben ez nem így lesz. Mégis a helyzet nem változott) Ugyanígy a magány is velem tartott. 2 évtizede kitartó útitársam. Még nem jöttem rá, hogyan oszlathatnám el ezt az illúziót. Egy röpke évtizedig elhagyott, de sajnos idővel visszatért.
A hétvégén a lakótársam Ricsi pár napra elutazott. Hát persze hogy rám ült a köd. És így szombat éjszaka a nyomás már nem is lehetne nagyobb rajtam. Jó magyar szokás szerint lassan az üveghez nyúlok a feszültség oldásáért. Na nem a pálinkáshoz, hanem a nutelláshoz. :)
Na de azért itt még nem tartunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése