BVG avagy a berlini közlekedés

A héten számba vettem azokat a dolgokat amiket a két hónap itt tartózkodásom során kicsit furának találtam. Sok minden olyan dologgal találkoztam, amin igencsak meglepődtem, vagy tényleg furcsának találtam. Ezen dolgok közül is a helyi közlekedési viszonyok viszik el a pálmát. A izgalom ott kezdődik, hogy egy helyi havi bérlet nekem, akinek semmilyen kedvezménye nincs, 79,50 euro. Ami testvérek között is 21.000 Ft körül taksál. Pesten a  havi bérlet felnőtteknek 10000 Ft! Na igen. És ezért a rengeteg pénzért még mindig nem utazhatok minden vonalon. Bizonyos, a város szélén levő járatokra plusz jegyet kell venni. Vagy vegyük meg a még drágább havi bérletet (mert van 80 Euro feletti bérlet is. Aranyosak nem?. Azt azért meg kell hagyni nem 4 metróvonal jár Berlinben.

Az információközlés azonban az igazi "erőssége" a Berlini Közlekedési Vállalatnak (Már a neve is megtévesztő. mert mindenki csak BVG-nek hívja, ám a vállalat teljes neve Berliner Verkehrsbetrieb. Vajon mi akkor a g betű a mozaikszó végén? Nincs is az egész névben "g" betű). A honlapjukon nem bírok eligazodni. Alíg bírom megtalálni a metrók megállóinak a nevét egymásután felsorolva. Mikor lemegyek a metróba, az utazási információk nem túl logikusan adagoltak. Van ahol azonnal jól látható a megállók felsorolása egy táblán, hogy tudd melyik irányba tartó metróra szállj fel hogy a megállódhoz juss. Van ahol úgy el van dugva ez a tábla, hogy sétálhatok fel alá, nem találom meg sehol a peronon. Vagy csak nagyon hosszú idő után.

Ha már sikerült eldöntenem, merre is utazzak, és felszálltam a metróra, akkor találom szembe magam a következő problémával: Honnan tudjam mikor jön az én megállóm? A metrón ugyanis állandóan, megállónként többször is jó hangosan bemondják, hogy melyik irány felé megy a metró. Mintha otthon minden megállónál folyton bemondanák a hangosbemondóba, hogy ez a a metrószerlvény épp  kőbánya Kispest felé megy. Mintha e nélkül nem bírnám eldönteni melyik peronhoz álljak. Ezzel szemben magát a megálló nevét egyáltalán nem mondják be, mikor megáll a metró. Így a metró belsejében csücsülve, sosincs fogalmam arról. hogy hol is vagyok, mert néha nem látszik a tábla onnan ahol ülök. Miután elhagytuk az egyik állomást, és piszkosul zúg a metró, akkor mondják be halkan, hogy melyik megálló következik. Ha szerencsénk van, akkor olyan típusú metróval utazunk, ahol ki is vannak írva a megállók Persze nem mindig működik a monitor,  és van, hogy az ősrégi metrón nincs ilyen kiírás. ilyenkor marad a klasszikus megoldás. Mikor megáll a metró, vadul forgatom a fejem jobbra-balra, hogy lássam a megálló nevét egy táblán. Ezért nem tudtam a mai napig a megállók nevét az U9-es metrón megtanulni pedig nap nap után ugyanazzal a metróval járok.


A másik szuper szituáció: Szintén BVG-s kaland. A neten néztem ki, hogyan, milyen járművekkel tudok egy bizonyos helyről hazajutni. A BVG tutira gyakran frissíti az oldalát.
A netes infó szerint menjek a 245-ös busszal 4 megállót. Szálljak át ott a Zehlendorf Eiche nevű megállónál az X10-s buszra. Oké. 245-ös busz az nincs, de 243 az van. Ám úgy tűnik ez kell nekem. Jó. Kis gikszer. Nem foglalkozom vele. Felszállok a buszra, számolnám a megállókat. Néha azonban nem áll meg a busz egy megállónál, mert nincs se fel, se leszálló. Most is ez történt. Hűha. Vajon melyik megállónál lehetünk? Hoppá. Itt elég sokan szállnak le. Gondoltam kinézek. Hát látom a táblát. Zehlendorf Eiche. Úgy tűnik elszámoltam magam. Számításaim szerint itt még csak a simán Zehlendorf nevű megállónak kéne lennie, ami a Zehlendorf-Eiche előtt van. Mindegy. Leszállok. Nézem a többi buszt. X10 az nincsen csak X11. De az meg nem arra jár, ami nekem kell. A helyzet egyre jobb. Kiderült, hogy a buszmegálló valóban a sima Zehlendorf megálló volt, csak épp rossz tábla volt kint a megállón. a következő megálló tábláját rakták ki (Ilyet? ki érti ezt). Bár az egész nem számított, mert a következő Zehlendorf Eiche nevű megállóban sem volt X10-es busz.
Azért megoldottam, és hazajutottam. Találékonnyá edzett az itteni közlekedés.

Ami még nagyon érdekes számomra, és két hónap után sem tudtam megszokni hogy a járdák nem betonozottak, mint nálunk, hanem 3-4 féle a lehető leghepehupásabb térkővel és apró macskakővel vannak lerakva. és sokszor nem is futnak az útesttel párhuzamosan mert a parkolóhelyek kialakítása miatt néha leszűkülnek, néha meg kiszélesednek. Mindig figyelnem kell, nem sétálok-e épp a bicikliúton, mert akkor hamarosan mérges biciklisek szitkozódását fogom hallani. Az egyenetlen macskakőburkolat miatt folyton hasra esek a saját lábamban az utcán. annyira nem sima a járda. Biciklizni sem az igazi rajta éppen ezért.

Néha meg érthetetlen jeleket festenek fel az úttestre. Vajon itt ez a kanyar minek? Szerintem elaludt sávfestő, mikor ezt csinálta.

Vidám ez az egész szituáció. Csak nevetni tudok.
Vannak egyéb érdekességek is, mint boltban kapható, sós vízben eltett főtt tojás! Mikor megláttam, teljesen ledöbbentem. Uram atyám. Ki akar tartósított 5 hónapos tojást enni? Miért nem főznek frissen?
De erről részletesen majd egyszer később