esküvő

Hosszú idő óta nem jelentkeztem. Néha nem megy az írás, mert saját magunkban kell az eseményeket feldolgozni, és csak idővel tudjuk papírra vetni az élményeket. Az elmúlt hetekben sok nehézséggel szembesültem, és a megoldáson töprengve elmerültem a gondolatokban. Nem akaródzott "tollat ragadnom" és írnom, mert nem álltak össze a dolgok az elmémben. ám a héten csodálatos esemény tanúja lehettem, melyről igazán megéri itt beszámolni. Meghívtak egy esküvőre és az utána következő lagziba. Azért csodálatos ez a dolog, mert a párt alig 3 hónapja ismertem meg. Ez a szituáció annyira jellemző Berlínre. Megismerkedek valakivel, és 3 hónap után az illető meghív az esküvőjére. Az emberek itt elég könnyen nyitnak egymás felé. Nem alkotnak azonnal véleményt a másikról, nem skatulyáznak könnyen be. Nem lépnek hátra két lépést, hogy "tisztes távolból" megszemlélhessenek, majd megítélhessenek. Itt figyelmesen meghallgatnak, elbeszélgetnek veled, megfigyelnek, és utána eldöntik, hogy kedvelnek-e vagy sem. De az esélyt megkapod. Berlin igazi "multi-kulti" nagyváros. Rengeteg ország szülötte él itt. A sokféle kultúra csakis toleranciával és türelemmel tud egymás mellett élni. Itt tényleg "elvannak" a különféle nemzetiségek egymással.
Ez a pár is hamar a szívébe zárt engem a nyáron, ahogy én is őket. A szimpátia kölcsönös volt. Így az esküvőjükön is (ahol kb 15 ember volt csak jelen) én is ott lehettem. Az esküvő egy hétköznap  csütörtök napközben zajlott, ám a lagzira hétvégén került sor.

Szombat délután lassan kezdett a vendégsereg gyűlekezni. Kevés formaság, annál több beszélgetés jellemezte a lakodalmat. Minden nagyon egyszerű és mégis nagyon szép volt. A "lakoma" is könnyed, svédasztalos megoldással zajlott le. Önkiszolgálással. Könnyű, arab ételekkel és általam sütött brownival, valamint a szomszéd sajttortájával megkoronázva. Sok friss zöldség, kuszkusz, sajttál, nagy halom olajbogyó volt az asztalon. Mindenki kedvére lakomázhatott.

 

A lagzin a kb 25 vendég 9-10 nemzetiséget képviselt.
Voltak Mexikóból és Svájcból

Oroszországból

Görögországból

Izraelből (fiatalember a jobb oldalon)

És az elmaradhatatlan páros Kubából és Magyarországról

Ez a kedves fiatalember nem tudom pontosan honnan jött. Ám nyilvánvalóan francia nyelvterületről, Nem volt nehéz kisakkoznom miután a "nice to meet you" köszöntésemre "enchantée"-val felelt.

És még Olaszországból is volt valaki. 

Tipikus berlini életképek:: a hölgy apukája libanoni, anyukája német. Ő maga Berlinben született

A bal szélen egy ghánai lány, középen egy német fiú. a jobb szélen egy libanoni szülőktől, de már itt Berlínben született fiú.

 És végül én a képen egy Szaúd-Arábiában nevelkedett fiúval.

Sok boldogságot hát a német-libanoni ifjú párnak!

j
j
j